Rendszeres testmozgás
A sportnak napjainkban egészségügyi és pedagógia és pszichológiai szempontból egyaránt nagy szerepe van. Gyermekkorban kiemelten fontos a rendszeres testmozgás beépítése a mindennapokba, a genetikailag meghatározott biológiai lehetőségeik eléréséhez. A mindennapok részévé válik, amely később, felnőttkorban is a napi életvitel elhagyhatatlan elem lesz. A rendszeres testmozgás hozzájárul a jobb közérzet és fizikai állapot eléréséhez, testi érés mellett a pszichológiai és szociális fejlődéshez. Fokozza a teljesítőképességet a szellemi és fizikai munkavégzésben egyaránt. Gyermekek a tanulásban, felnőttek a munkában képesek jobban teljesíteni, feszültséget, agresszivitást hatékonyabban levezetni. Amely így egy tudatosabb, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabb életvitelt alapoz meg.
Feltételezhetően a testmozgás rendszeressé válása, távol tartja a gyermekeket, felnőtteket a káros szenvedélyektől, egészségkárosító szerek (kávé, energiaital, cigaretta, alkohol, drog) túlzott használatától.
A sport számos jótékony hatása mellett közösségformáló hatása van, mert köré társas kapcsolatok szerveződhetnek. Amellett, hogy karbantartja az emberi testet, formálja, fejleszti az emberi személyiséget, változásokra való emberi reagálást és alkalmazkodást. Nem utolsó sorban élménnyé teszi a szabadidőt.
A mozgás nem csak egészségmegőrzéshez kiváló foglalatosság, hanem a betegségek prevenciójában, elkerülésében, vagy azokból való felépüléshez, rehabilitációhoz nyújt nagy segítséget. A fizikai aktivitás javítja a központi idegrendszeri szabályozást. A külső és belső pszichés és idegi terheléseket a rendszeresen edzett szervezet jobban tűri. Kialakul egy általános adaptáció, ami együtt jár az életmód előnyös változásával. Megváltozik a hormontermelő rendszer kapacitása is. Javul a szervezet oxigénellátása és az anyagcsere gazdaságosabbá válik. Mindezek együttesen a mozgatórendszer aktivitását is előnyösen befolyásolják.
A mai modern életvitel sokaknál nem fizikai, sőt ülő munkát jelent. Itt fokozottan veszélyt jelentenek a szív és érrendszeri betegségek. A rendszeresen mozgó emberek remélhetik, hogy mozgásszerveik, ízületeik és izmaik időskorukig megtartják rugalmasságukat, teljesítményüket. Ezen kívül a mozgás - az oxigénfelvevő képesség javítása útján - jótékony hatással van az idegrendszerre, az agyi kapacitásra és a szervezet egészének állapotára is. Terhelés hatására tehát az edzett szív nagyobb teljesítményre képes. Nyugalomban viszont tökéletesebb az edzett szív pihenése is, ami a nyugalmi állapot alacsonyabb pulzusszámában mutatkozik meg. Más belső szervek alkalmazkodásáról a kutatók még nem tudnak annyit, mint a szívről, de a tapasztalataik szerint az edzettségi alkalmazkodás lényege: nyugalomban tökéletesebb pihenés, terhelésre nagyobb teljesítőképesség.
A sport nem csak test karbantartásához alkalmas elfoglaltság, hanem társas kapcsolatok kialakítására és ápolására is. Mindez történhet egyedül és társakkal, játékos formában és tervszerű edzés keretében, szárazon és vízen, segédeszközökkel, és anélkül. A legfontosabb célja a fizikai és szellemi feltöltődés.
A sport minden életkorban az egészséges életmód fontos része, és betegségmegelőző hatása mellett egyre több betegség gyógyításában és utókezelésében is értékes eszköz. A stressz talaján kialakult neurózis és egyéb panaszok gyógyításában is fontos szerepet kap a rendszeres testedzés. A fizikai aktivitás jótékony hatása megmutatkozik számos, az életminőséget alapvetően befolyásoló tényezőn is az étvágy javításától kezdve a nyugodt alváson, a kiegyensúlyozott kedélyállapoton át a nagyobb teherbíró képességig. A sport több mint gyógyszer: számos közvetlen gyógyhatással is rendelkezik, de hat az egész emberre. A gyógyszeres kezeléssel ellentétben a mozgás bármely formája mellékhatásoktól mentesen, és a visszaesés veszélye nélkül segít a gyógyulásban az egészség megőrzésében.
Mindemellett a heti vagy napi szintű testmozgás, aktív sportolás lehetővé teszi a kiugró fizikai teljesítmények megvalósulását, legyen szó profi versenysportról, világbajnokságról, vagy olimpiáról.
Kerékpározás egészségre gyakorolt hatása
Pozitív hatása az egészségre nem vitatható, amellett, hogy környezetünkért érzett felelősségünket tudjuk kifejezni, a levegő tisztaságának megőrzésért és teszünk.
A kerékpározás a környezetre való nagyfokú odafigyelést igényel, kiváló gondolatelterelő módszer lehet, ami a stressz csökkentésének összes pozitív hatását magában foglalja. Mint munkába járó eszköz, sokak számára nagy segítséget jelent a reggeli-délutáni stressz elkerülésében illetve levezetésében.
A mozgás zsírégető hatása miatt jobban láthatóvá válnak az izmaink, a rendszeres igénybevétel okozta vérbőségtől pedig szebb lesz az izomtónusunk. Az ízületekhez kíméletes, jóval kisebb terhet ró az azokra, mint a kocogás vagy a futás. Értelemszerűen csökkenti az elhízást és rendszeres gyakorlással nagyszerűen megelőzi azt.
A biciklizés az aerob, ciklikus mozgásformák közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kerékpározás során ugyanaz a mozdulatsor egymás után gyorsan ismétlődik, és a mozgás dinamikus, vagyis oxigén jelenlétében megy végbe. A legfontosabb egészségügyi vonatkozás, hogy kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert. Kerékpározás közben a légzésszám emelkedik és a szív munkája fokozódik: a pulzus nő, a vérnyomás emelkedik, ezáltal a vérkeringés élénkül, ami azt jelenti, hogy a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt nagyobb mennyiségű oxigén jut el, mint nyugalomban. Ezen hatások eredőjeként a rendszeres kerékpározás nagymértékben javítja a terhelhetőséget, a szervezet fizikai teljesítőképességét, a mozgás során lezajló biokémiai változások eredőjeként pedig kedvezően befolyásolja a vér zsírsav- és lipidtartalmát. A praktikus szempontok (könnyű telepíthetőség, egyszerű alkalmazhatóság, a terhelés intenzitásának könnyű szabályozhatósága) mellett nem véletlenül lett a szobakerékpár a kardiológiai terheléses vizsgálatok referenciaeszköze.
Egy közkedvelt mozgásforma a spinning, amely az egyik legkiválóbb kardió edzés. Egyszerre fejleszti a testet és a lelket, a mentális képességeket és az állóképességet is. Ez a mozgásforma méltán népszerű, mára már filozófiává, életformává nőtte ki magát. A legjobb, hogy kortól és nemtől függetlenül bárki űzheti.
Túrázás egészségre gyakorolt hatása
Erősíti immunrendszerünket, mérsékli a szívinfarktus, az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák kockázatát. Stabilizálja emésztésünket és anyagcserénket, hatására csökken a „rossz” koleszterin, valamint a vércukor és a vérnyomás szintje, mérséklődik a légúti betegségek és a csontritkulás kialakulásának veszélye. Javul az agy oxigénellátása, ezáltal a szellemi teljesítőképesség is. Ezzel egyenes arányban csökken az Alzheimer-kór és az időskori elbutulás veszélye. A pszichovegetatív zavarok – mint például a fülzúgás is – javulnak. Főképp a rehabilitációs klinikákon vonják be a túrázást a terápiába. A tényre, hogy még a nagyon súlyos betegségek, például a rák kezelésében is látványos eredményeket lehet elérni.
Forrás:
http://www.hazipatika.com
http://www.uni-obuda.hu
http://www.webbeteg.hu
http://www.magyarhirlap.hu