Alvászavar
Az alvás és ébrenlét egymást követő és egymást feltételező ciklusos aktivitások. Az alvás során szervezetünk takarékműködésre kapcsol, pihen, környezetünkkel való kapcsolatunk ilyenkor nagyon laza. Alvással töltjük életünk legalább 1/4-1/3 részét. A felnőttek döntő többségének napi 6-9 órányi alvásra van szüksége, a túl kevés és túl sok alvás egyaránt okozhat nappali fáradtságot. Az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát.
Az emberek többségének olyan stresszesek a napjai, hogy már nem képesek ellazultan nyugovóra térni. A napközben érzett nyomás este is rájuk nehezül, mert nem tudták elintézni feladataikat, vagy mert gondok kínozzák őket. Ehhez jön még a félelem a holnaptól, amelyet általában szintén sötétnek, reménytelennek látnak.
Számos betegség kísérő tünete az alvászavar; a depressziósok 90 %-ánál fordul elő. A túlzott alkoholfogyasztás, valamint bizonyos gyógyszerek, például a magas vérnyomás elleniek, illetve a hormonkészítmények is alvászavart okozhatnak. A nők hormonszint-ingadozásuk, valamint a férfiakét meghaladó terhelésük miatt veszélyeztetettebbek.
Forrás:
http://www.hazipatika.com
http://www.hidegkamra.hu